Első hét

Az első hét az új családomnál mozgalmasan telt. Azt már írtam hogy hétfőn voltunk bowlingozni. De a hét további részében sem unatkoztunk. Kedden elmentünk egy gyerekparadicsomba, a Chuck E. Cheese-be. Itt zsetonokat lehet venni, amikkel mindenféle játékok üzemelnek, amikért jegyeket kapsz, amiket ajándékra válthatsz be. Nem csináltam sok képet, mert miután befejeztük jutott csak eszembe hogy van nálam gép (elvan a gyerek ha játszik :) ) Én végig a football, kosár és baseball labda dobálós játékokkal játszottam, számítógépes játékok otthon is vannak. Mikor mentünk volna haza olyan "eső" volt hogy majdnem még egy órára ott ragadtunk, mondtam hogy majd megyünk ha látom az utat, addig nem vezetek. Csütörtökön orvoshoz vittem a kisasszonyt, sokat vártam rá, még jó hogy mindig van nálam zene, és így nem alszom el :) Csütörtök a mosásnap, így kimostam minden cuccunkat. Host anyuka este kérdezte minden rendben volt-e a mosással, én meg mondtam persze, az itteni mosó és szárítógépet egy 5 éves is tudja kezelni. Pénteken sütöttünk sütit a csajokkal és én főztem a vacsorát, spagettit "húsgombóccal", találtam kolbászt, amit felvágtam karikákra és megpirítottam, így olyanok voltak mint a húsgombócok. Anyuka nagyon dicsérte, és utólag a "fiam" is :) 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egész héten próbáltam baseball meccsre jegyet venni a neten, azt hittem egyszerű lesz. Hát nem az, sokkal drágábbak a jegyek, és nem találtam abba a szektorba jegyet,a hova akartam volna. Így szombaton csak ezért bemásztam a városba, hogy a Nationals stadionjánál vegyek jegyeket. Sikerrel jártam, volt jegy ahova akartam, és nulla a kezelési költség. Augusztus 29. este 7 óra, 9en megyünk meccsre, Nationals vs. Mets. Felajzott állapotomban elgyengültem és a Forever 21 felé vettem az irányt, vettem egy-két basic cuccot, amim nem nagyon van, pedig munkaruhának sokkal kényelmesebbek. Így sima topokkal távoztam, (meg egy-két más cuccal is). Két utcával lejjebb volt magyar au pair találkozó, így csatlakoztam egy kis időre. Judit mondta hogy lesz tali, így 2 új emberkével ismerkedtem meg, Orsival és Tamással, akik szintén blogírók (Tamás megkaphatná a legszorgalmasabb blogíró címet :) ) Jól éreztem magam, de a magyar nem nagyon ment, kérdeztem is Juditot hogy nem beszélhetnénk-e angolul, de nem engedte :( Ettünk egy adag frozen yogurtot (megint), aztán elkísértek a metrómegállóhoz, ahol csak soká szántam el magam hogy felszálljak, mert olyan sokat kell várni a metróra, meg most felújítás is van, és buszozni kell két megálló között. Következő program Zwack család volt, amikor megérkeztem nem tudtam hogy csak menjek be, mint máskor vagy csöngessek, így udvariasan csöngettem, de Stephanie értetlenül kérdezte hogy miért csöngettem, nem kell :) Kato nagyon örült nekem, ami nagyon jól esett, ő nagyon hiányzik. Mindenki a poolnál volt, de nekem nem volt kedvem menni, dumáltunk és közben sült a vacsora. Aztán végre Ágnessel is találkoztam, utoljára még Budapesten találkoztunk. Fura volt magyarul beszélni :) Gyorsan kellett vacsizni, mert mentünk moziba, Harry Pottert nézni. Jó volt, de nem mindig tudtam koncentrálni, mert fáztam és nekem nem volt elég sötét a teremben. éjfél után értünk haza, és ott aludtam mivel másnap is programunk volt. Ágnessel próbáltunk "hamar" lefeküdni, de vagy fél 3ig dumáltunk :) 

Reggel én 9kor keltem hogy megcsináljam a szokásos palacsintás reggelit. Egyre profibb leszek 1 óra alatt mindennel elkészültem, volt palacsinta, ropogós bacon, és sült kolbász is. Azért keltem ilyen korán mert 11.30ra programunk volt, nem is akármi, mentünk lőni!!!! Életem egyik legjobb napja volt. Felhívtam host szüleimet, mert gondoltam hogy az én fiamat is érdekli, és hát persze, szóval áthozták, és együtt mentünk Peter egy barátjához, akinek nem semmi fegyver gyűjteménye van. Zombitámadás idején tudjuk hova kell menni :) Miután ott kigyönyörködtük magunkat, meg csináltunk pár képet, összeszedtük a fegyvereket meg a lőszert és elindultunk a lőtérre. Kiderült hogy a fiam sokszor volt már lőtéren, meg van is egy pár fegyvere. Én voltam az egyedüli szűz kéz :) 6 különböző fegyverrel lőttünk. A lista: Martini Henry (1876os fegyver), ez hatalmasat rúg, és piszok drága bele a lőszer, mindenki kapott egyet. AKM 1982 - ez nagy kedvenc a videójátékok miatt, de nagyobbat rúg mint gondoltam volna, ezért nem lett a kedvencem. Sig 556 holografikus távcsővel, ez piszok jó fegyver, szinte semmit sem érzel amikor lősz vele, és ezzel könnyű eltalálni a céltáblát. Lee Enfield egy 1943-as angol fegyver, Arisaka type 99 szintén 43as japán. És a kedvencem lett a szovjet Mosin Nagant, amit nem gondoltam volna, mert elég nagyon rúg, és mindenki más hamar feladat mert fájt a válluk, és nehéz volt betölteni a lőszert. Paul, aki mindenben segített azzal is kezdte hogy 6 lőszerem van, és nem muszáj az egészet ellőnöm, ha nem akarom, azért is mert nagyot rúg, meg amiatt is hogy nehéz betölteni. Hát az első lövés után ráéreztem hogyan kell kezelni, és amikor más feladta akkor én átvettem, nagyon tetszett. Szerintem ettől a fegyvertől van lila volt a karomon, de nem érdekel, lila foltjamim mindig vannak, és nem fáj, akkor meg kit érdekel. A fiúk is csak néztek hogy milyen könnyen kezelem a fegyvert. Jó volt nagyon :) Peter el is nevezett Tomboynak :) 

 

ez a cucc van vagy 10 kiló

fiam :)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

ezekkel lőttünk

1 nappal később

Utána visszahívtak minket a házigazda házába pizzázni, ahol igazi olasz pizzát ettünk. Mindenki tök jó fej volt, és a fiam kijelentette hogy ezután a nap után magasan én vagyok a legjobb au pairje, és hogy kell nekem hosszabb vízum :) Paul leírta nekem a fegyverek listáját minden infóval, totál odavoltak hogy ez engem mennyire érdekel (hogyne érdekelne, amikor majdnem 6 éve a COD a kedvenc játékom). Búcsúzáskor kaptam is ölelést, és hivatalosak vagyunk a következő lövészetre is, amikor kézifegyverekkel fogunk lőni, nem puskákkal. Már most várom, pedig lehet csak hónapok múlva lesz. Másnapra belilult  a karom, de nem fáj, szóval nagyon megérte az egész.

Ezen a héten pedig hétfőn lányomat vittem moziba, a Zookepert néztük meg, egész aranyos film, kedden pedig a fiamat a Horrible Bosses-re, ami nagyon jó volt. 

És utólag is köszönöm mindenkinek aki izgult és szurkolt értem, nagyon kedvesek vagytok, puszi mindenkinek!!!

Megérkeztem

Vasárnap költöztem az új és (remélem) végleges családomhoz. Az LC-m intézte volna a költözésem, de végül Stephanie vitt el vacsora után. Hétfőn már dolgoztam is. 2 gyereket kaptam, 9 éves lányt és 15 éves fiút. A lány 8tól 11ig nyári suliban van. A fiúra nem kell vigyázni, de hétfőn több helyre is vittem kocsival. Kedden pedig a lánnyal és a barátnőjével délután elmentünk bowlingozni. Könnyen kijövök mindenkivel, kedvesek, és próbálnak mindenben segíteni. Hétfőn délután elmentem az egyetemhez (NOVA) hogy megírjam az angol nyelvi tesztet, de kiderült, hogy azt a tesztet amit én akarok írni, csak a következő hónapban írhatom meg. A végén az is lehet hogy egy másik suliban kötök ki. Jah és van 2 macskájuk, az egyik rögtön az első este velem aludt, de 2 nap után kizártam, mert olyan hangosan dorombol, hogy nem tudok tőle rendesen aludni :) Ugyanolyan kocsit vezetek, mint eddig (Honda Odyssey), szóval ezzel sincs gond :)

4th of July

4 hónapja vagyok az USA-ban. Alig hiszem hogy ez 4 hónap volt, de szerintem csak azért mert ebből a 4 hónapból 2 és felet rematchen töltöttem (nevetségesen sok(k)) Már nagyon szeretnék suliba járni, és élni az au pairek átlagos életét. (bár nem panaszkodhatom, nekem eddig nagyon kalandos és "extraordinary" életem volt) És eljött egy újabb ünnep, Július 4-e, Amerika szülinapja. Iszonyat jó nap volt. Kezdve előző estével, amikor 2 ujjnyi vastag hamburgereket sütöttem vacsira :) Másnap reggel önfeláldozóan korán keltem és kakaós meg fahéjas csigákat sütöttem, mert előző nap már begyúrtam a tésztát. Megreggeliztünk, és 11 után el is indultunk kocsival életem első (de biztos nem utolsó) baseball meccsére. Kb 5 perc után visszafordultunk, és leparkoltuk a kocsit, mivel a metró mellett mentünk el, és sokkal gyorsabb meg olcsóbb is azzal bemenni a városba. Kényelmesen odaértünk a meccs elejére, nagy tömeg volt, de nem volt nyomorgás. A metrótól a stadionig rövid az út, egy utcahossz talán, árusok voltak mindenhol. 5 dollárért osztogatták a Cubs meg Nationals sapikat, Peter rögtön vett mindenkinek, így már nem volt annyival olcsóbb a metrózás :) Én is kaptam egyet, az új kedvenc csapatom a Washington Nationals logójával, és az egész sapi piros (a kedvenc színem). Imádom, és érzés hogy családtagként kezelnek :) néhány fotó a stadion előtt, bent pedig végighallgattuk állva a himnuszt majd megkerestük a helyünket. Nagyon szuper jegyeket sikerült kapnunk, mindent láttunk, és tető volt  a fejünk felett, védve a naptól és a lehetséges esőtől is :) A meccs előtt bevágták a Függetlenség napjából Bill Pullman szövegét, hatalmas volt, és nagyon ötletes :) Peter elmagyarázta az alapszabályokat, nem túl bonyolult a játék, és amint világossá vált minden, nagyon élveztem az egész meccset. Megtaláltam a helyes srácot is a csapatban :) És miért lett rögtön a Nats a kedvenc csapatom? Az ellenfél Chicago-i (hideg, szeles), és a Nats alapszíne a piros, kedvencem. És ha már itt lakom szurkolok a hazai csapatnak, így több esélyem van őket látni is, mivel a szezon felét hazai pályán játsszák. Meccs végefelé megéheztem, elmentünk hot dogért, és ittam volna sört (hotdog sörrel, szerintem a basic baseball kaja), erre közölték hogy a 8. kör után nem adnak ki sört.... okké, maradt a kóla, kaptam szép nagy műanyag poharat, hazavivős, megtartós. Azóta abból iszom :) Praktikus, rajta van az egész szezon , mikor kivel játszik a csapat. 5-4re nyert a Nats, boldogan indultunk haza. Nem maradtunk a városban, mert iszonyat fülledt meleg volt, nem éreztem az erőt hogy bent szenvedjek a légkondis ház helyett (amerikanizálódom erősen). Kicsivel azután hogy hazaértünk, elő is kerültek a tűzijátéknak szánt robbanószerek. Sokat szórakoztunk este 10ig vagy későbbig, mindent meggyújtottunk, és takarítás gyanánt, gondoltam az a legegyszerűbb ha a szemetet is meggyújtjuk egy kupacban, nem volt olyan rossz ötlet, és kiderült egy-két tűzijáték még tartogat meglepetéseket. Este vhol a közelben igazi tűzijáték is volt, azt is néztük egy darabig, majd visszatértünk a sajátunkhoz. A család fele hamarabb feladta a gyújtogatást, és a szúnyogmentes házban nézték a Függetlenség napját, mert ugye mi más menne aznap este a tvben? (És egyébként megvan dvdn meg rögzítettem is Tv-re hogy megnézhessük aznap). Fáradtan de jókedvűen mentünk aludni, de lehet hogy csak a robbanószerek gázai miatt, amiket a tüzelés során lélegeztünk be :)

házi hambi :)

 

 

 

 

 

 

Bill Pullman

 

elnöki futóverseny

a pálya, a hotdog meg én

Az új kedvenc :)

 

 

GYŐZELEM!!!!

 

 

 

mindenkinek jutott sisak :)