4th of July

4 hónapja vagyok az USA-ban. Alig hiszem hogy ez 4 hónap volt, de szerintem csak azért mert ebből a 4 hónapból 2 és felet rematchen töltöttem (nevetségesen sok(k)) Már nagyon szeretnék suliba járni, és élni az au pairek átlagos életét. (bár nem panaszkodhatom, nekem eddig nagyon kalandos és "extraordinary" életem volt) És eljött egy újabb ünnep, Július 4-e, Amerika szülinapja. Iszonyat jó nap volt. Kezdve előző estével, amikor 2 ujjnyi vastag hamburgereket sütöttem vacsira :) Másnap reggel önfeláldozóan korán keltem és kakaós meg fahéjas csigákat sütöttem, mert előző nap már begyúrtam a tésztát. Megreggeliztünk, és 11 után el is indultunk kocsival életem első (de biztos nem utolsó) baseball meccsére. Kb 5 perc után visszafordultunk, és leparkoltuk a kocsit, mivel a metró mellett mentünk el, és sokkal gyorsabb meg olcsóbb is azzal bemenni a városba. Kényelmesen odaértünk a meccs elejére, nagy tömeg volt, de nem volt nyomorgás. A metrótól a stadionig rövid az út, egy utcahossz talán, árusok voltak mindenhol. 5 dollárért osztogatták a Cubs meg Nationals sapikat, Peter rögtön vett mindenkinek, így már nem volt annyival olcsóbb a metrózás :) Én is kaptam egyet, az új kedvenc csapatom a Washington Nationals logójával, és az egész sapi piros (a kedvenc színem). Imádom, és érzés hogy családtagként kezelnek :) néhány fotó a stadion előtt, bent pedig végighallgattuk állva a himnuszt majd megkerestük a helyünket. Nagyon szuper jegyeket sikerült kapnunk, mindent láttunk, és tető volt  a fejünk felett, védve a naptól és a lehetséges esőtől is :) A meccs előtt bevágták a Függetlenség napjából Bill Pullman szövegét, hatalmas volt, és nagyon ötletes :) Peter elmagyarázta az alapszabályokat, nem túl bonyolult a játék, és amint világossá vált minden, nagyon élveztem az egész meccset. Megtaláltam a helyes srácot is a csapatban :) És miért lett rögtön a Nats a kedvenc csapatom? Az ellenfél Chicago-i (hideg, szeles), és a Nats alapszíne a piros, kedvencem. És ha már itt lakom szurkolok a hazai csapatnak, így több esélyem van őket látni is, mivel a szezon felét hazai pályán játsszák. Meccs végefelé megéheztem, elmentünk hot dogért, és ittam volna sört (hotdog sörrel, szerintem a basic baseball kaja), erre közölték hogy a 8. kör után nem adnak ki sört.... okké, maradt a kóla, kaptam szép nagy műanyag poharat, hazavivős, megtartós. Azóta abból iszom :) Praktikus, rajta van az egész szezon , mikor kivel játszik a csapat. 5-4re nyert a Nats, boldogan indultunk haza. Nem maradtunk a városban, mert iszonyat fülledt meleg volt, nem éreztem az erőt hogy bent szenvedjek a légkondis ház helyett (amerikanizálódom erősen). Kicsivel azután hogy hazaértünk, elő is kerültek a tűzijátéknak szánt robbanószerek. Sokat szórakoztunk este 10ig vagy későbbig, mindent meggyújtottunk, és takarítás gyanánt, gondoltam az a legegyszerűbb ha a szemetet is meggyújtjuk egy kupacban, nem volt olyan rossz ötlet, és kiderült egy-két tűzijáték még tartogat meglepetéseket. Este vhol a közelben igazi tűzijáték is volt, azt is néztük egy darabig, majd visszatértünk a sajátunkhoz. A család fele hamarabb feladta a gyújtogatást, és a szúnyogmentes házban nézték a Függetlenség napját, mert ugye mi más menne aznap este a tvben? (És egyébként megvan dvdn meg rögzítettem is Tv-re hogy megnézhessük aznap). Fáradtan de jókedvűen mentünk aludni, de lehet hogy csak a robbanószerek gázai miatt, amiket a tüzelés során lélegeztünk be :)

házi hambi :)

 

 

 

 

 

 

Bill Pullman

 

elnöki futóverseny

a pálya, a hotdog meg én

Az új kedvenc :)

 

 

GYŐZELEM!!!!

 

 

 

mindenkinek jutott sisak :)

 

 

 

 

 

Washington DC II.

Múlt vasárnap a csajokkal délután bementünk a citybe, sétálni, várost nézni, enni. Úgy volt hogy délelőtt megyünk, de du. 4 lett belőle... nem rajtam múlt, én már vártam a csajokra délelőtt, de ugye akinek nincs a birtokában jármű, az csak kussoljon és várjon :)
Találtunk séta közben egy frozen yogurt-os helyet is, giga nagy adagot ettem, tele gyümölccsel :) jót tett a lelkemnek. Aztán újra elsétáltunk az FBI épülete előtt, csináltunk pár fotót, és legközelebb már tényleg kell készülni mogyoróval, szegény mókusok elvárták volna hogy adjunk nekik, de ugye nem volt nálunk. Wendy mindenáron sushit akart enni, én meg nem tiltakoztam, mert nekem is az az egyik kedvenc kajám, így Chinatown felé vettük az irányt, remélve hogy találunk sushizós helyet. Közben beleakadtunk egy Forever 21-be is, és büszkén jelenthetem, hogy nem vettem semmit, pedig próbáltam pár cuccot. Erős maradtam, és egyébként sem férne be a bőröndömbe, majd vásárolok, ha az új családhoz költöztem. Nem nagyon kellett keresgélni, hamar rátaláltunk egy étteremre, ahol sushi is van, én a szokásos lazac-tonhal makikat választottam, borravalóval együtt volt 10 $. Ezek után hazafelé vettük az irányt, nem voltunk sokáig, de mindenképp megérte kimozdulni, az otthoni őrületből.  

Washington DC

Az első hétvégén szombaton a gyerekekkel és az anyukával elmentünk a washingtoni állatkertbe.  Szép időnk volt, és nagyon sokan voltak. A park hatalmas, de nincs benne annyi féle állat mint a budapestiben. Az orosztlánoknál voltak kölykök, a gorilláknál is. Az állatok egész aktívak, csak egy kettő aludt mélyen, vagy épp zabált lustán (panda).

A második vasárnapomat pedig Washinton DC belvárosában töltöttem, városnézéssel és múzeumozással. Metróval mentem be a központig. Onnan lesétáltam a Washington emlékműhöz és közben találtam egy könyvesboltot, ahol vettem is gyorsan egy kis útikönyvet Washingtonról, kihajtogatós, sok térképes fajta, ugyanilyen van Párizsosban is, és azt nagyon szeretem. Körbejártam az emlékművet, majd miután felmértem a terepet, a Lincoln emlékmű felé vettem az irányt. Gyönyörűen sütött a nap, de azért hideg volt. Körbejártam, útközben is mindent megcsodáltam, és végül a Természettudományi múzeumban kötöttem ki. Csináltam pár képet, körbejártam az egészet. Utána még megnéztem a függetlenségi nyilatkozatot, a múzeumhoz közel  van a Nemzeti Archívum, ahol tartják. Belebotlottam az FBI épületébe is, hát persze hogy azt is lefotóztam:) és az épület előtt szaladgáltak mókusok (2), akiket egy nő mogyoróval etetett. Legközelebb tuti mogyoróval megyek be a városba, a mókusok miatt, elég sok van belőlük, könnyű velük barátkozni. Úgy terveztem, hogy mielőtt hazamegyek, még beülök egy kávézóba hogy tudjak netezni. Így is volt, de azért előtte benéztem egy Forever 21-be, meg vettem egy övet meg egy kézmosószappant az H&M-ben :)