Tapírnak

Itt vannak a képek, CSAK Tapírnak :)

Kézipoggyász

A BŐRÖND

Második

Ezen a héten kedden mentem interjúra az Amerikai nagykövetségre. 8.45re kaptam időpontot, negyed órával hamarabb bementem, kaptam sorszámot, hamar szólítottak, kitöltöttem a maradék papírt, amit kellett. Ezek után viszont vagy másfél órát vártam arra, hogy beszélhessek a konzullal... rajtam kívül mindenki hamar végzett, sokaknak komoly problémái voltak, vkinek nem is kellett volna kérnie a vízumot, mert jár neki, vkinek meg elutasították a kérelmét. Mire én kerültem sorra már nem érdekelt hogy kapok-e vízumot, csak túl akartam rajta esni. A szokásos au pair-nek címzett kérdéseket meg sem kaptam, csak azt kérdezték miért megyek ki és itthon melyik egyetemen tanulok és mit. Ezek után rögtön megkaptam a vízumot, amit a futár csütörtökön ki is hozott.

Szerdán elmentem a repjegyemért is, Március 7-én délelőtt 9.30kor fog indulni a gép, és Düsseldorfban fogok átszállni, így NY-i idő szerint délután 3kor száll le a gépem.

És tegnap végre vettem új bőröndöt is, csudaszép bordó (nem a legnagyobb méret, mert ha megpakolom tuti több mint 23 kiló és még közlekedni sem tudok vele). 

Kaptam pár képet a házról és a szobámról:

A ház :)

A gardróbom

Az ágyam 

 A ház új, decemberben költözött be a család. Az egész lakópark nagyon új még, sok házat még be sem fejeztek, kíváncsi leszek milyen lesz :)

Az első

Ma 14.18kor kaptam meg az e-mailt, hogy engem választott a család. Ez azt jelenti hogy kb 1 hónap múlva repülök New Yorkba az orientációra. És onnan tovább a családhoz, Olney, MD-be, ami 20 mérföldre van Washingtontól.

És akkor egy kicsit a családról:
2 kis srácra fogok vigyázni, 6 és 8 évesek és az eddigi képek alapján tündériek. A szülők fiatalok, és kedvesek, szeretnék ha sok időt töltenék velük akkor is, ha nem kell vigyázni a gyerekekre. Kapok saját kocsit, egy Hyundai Elantra-t, ami vadiúj. Lesz saját fürdőszobám (juhééj!!), egy szinten fogok lakni a gyerekekkel. Sajnos háziállatuk nincs (még). Normál napi rutinjuk van a gyerekeknek, reggel el kell vinni őket a suliba, délután értük kell menni, közte azt csinálok amit akarok. Segíteni kell a házi feladatban és össze kell ütni nekik vmi kaját, ezzel azt hiszem nem lesz gond :)

A következő feladatok várnak még rám: vízum, fogorvos, nőgyógyász, féléves kontroll az onkodermatológián. És persze mindenkitől érzékeny búcsút kell vennem.
És vissza kell fognom magam pakolás terén is, nem vihetem magammal a szobám, ez egyenlőre még mission impossible, de megoldom vhogy.