Indulásnál nem izgultam, azt hittem majd később fogok. Hát később sem izgultam. Mind a 2 gépen üres volt a mellettem lévő ülés, ami jó volt a hosszú úton, elfeküdtem a 2 ülésen és úgy próbáltam aludni (nem sok sikerrel).
A kajáról...
A "regionális" járaton kinyomták a szemem egy gyümölcskenyér szelettel, ami nem volt túl jó, meg még éhes sem voltam. Viszont a másik gépen már rendesen adtak enni. Kaptunk party rágcsát, mind benyaltam. Aztán jött a bolognai spagetti, garnélás salátával és mangós piskótaszelettel (amiből tudtam volna még enni párat). Mellé adtak még egy bécsi zsömlét vajjal és egy kis camemberttel, mindent megettem, jó volt na....
Uzsonnára curry-virslis kiflit választottam, de nem volt túl nagy szám plusz éhes sem voltam. Folyadékkal végig elláttak, sok vizet ittam, kaptam teát is, meg leszállás előtt még megpróbálkoztam egy kávéval is.
A NY-i gépen...
Mindenkinek saját kijelzője volt, és ráadásul az egész gépen alig ültek, a középső sorban egy bácsi végigfeküdte a 4 széket, bár kellett is neki, annyi alkoholt ivott, leszállásnál már nem volt a helyén....Felszállás után bekapcsoltam a zenét, hallgattam egy kis Lady Gagát, mert az volt a gép rendszerében :) aztán a filmnézés mellett döntöttem, és végre megnéztem az új Harry Potter filmet, de vagy unalmas volt vagy én voltam nagyon álmos, mert utána bealudtam. Szenvedtem vagy 2 órát az "alvással", majd jött az uzsi, és utána elkezdtem nézni a Burleszk című filmet, ami egész jó lett volna, ha nem szedték volna be sokkal hamarabb a fülhallgatókat mint ahogy leszálltunk...láttam az első felét, és most már egyszer végig szeretném nézni, talán majd moziban. Az egyik légiutaskísérő (nem stewardess) nagyon aranyos volt, hajlandó volt angolul beszélni, és rögtön megjegyezte mit iszom, és utána csak utántöltött :) A többi állandóan németül motyogott, én meg válaszoltam angolul, közben ő folytatta németül, még jó hogy értettem mit akar... Megkaptuk a kitöltendő papírokat, persze hogy az első adagot elrontottam, kértem a következőt :)
Leszállás után...
A 12 kg-s kézitáskám megadta magát és leszakadt a füle, amit a vállamon cipeltem :) nem ekkora súlyra tervezték azt hiszem :) miközben álltam sorban a bevándorlási kapukhoz, végre összetalálkoztam a svéd lánnyal, Matildával :) Nagyon aranyos volt, rögtön öleléssel kezdte, és hamar megtaláltuk a közös hangot. A bevándorlási tiszt újra levette az ujjlenyomataimat, csinált rólam egy tuti kis fotót, kérdezgetett minek megyek, hol fogok lakni, hol tanultam angolul, milyen nyelven beszélek még (itt jött a poén, hungarianra mondta hogy ő is éhes...hahahahaha) aztán üdvözölt az országban, megkérdezte hogy nem vagyok-e ideges, én meg mondtam hogy nem, erre hogy nincs is miért :) mondta hogy ne csináljak semmi hülyeséget és mehettem :)
Mattival megkerestük az info pultot, hívattuk a kisbuszt, ami hamar megjött, de utána vagy fél óráig ültünk a buszban és vártuk hogy legyen több utas, merthogy így nem indulnak el, marhajó, tök jó hogy előre foglaltam a jegyem.... Viszont azt hitték hogy a Matti is foglalt helyet a neten, szóval a 17 $-t még felezzük, szuper :) miután elindultunk hamar bent voltunk a Hotelnél, az előtérben egy asztalnál várt minket a gyak vezető, megkaptuk a paírjainkat, szobakártyát, és mehettünk is, a recepcióra nem is kellett mennünk:)
NY-ban...
20 perc pakolászás után, elindultunk fényképezőgépet venni, a bolt 5 percre volt a hoteltől, és hatalmas. A kiszolgálás szuper volt, elmondtam mit szeretnék, megmutatta a gépeket, bepakolta egy nagy dobozba ami futószalagon megy végig a bolton, a kasszáig, nekem semmit sem kell cipelnem. Egyébként nagyon zsidó bolt volt, az összes eladó kipában meg cuki zsidó tincsekkel nyomta :) És aki nekem segített tudta hol van Mo!!! meg mondta hogy a nagymamája állandóan magyarul mondogatja nem tudom, nem tudom :) Utána Mattinak vettünk sampont, és fogtunk magunkat és elindultunk az Empire State Building felé, majd mire megtaláltuk, rájöttünk, hogy lehet holnap felvisznek minket, szóval most nem megyünk fel külön. Aztán elsétáltunk a Time Square-re, ami nagyobb mint gondoltam, és több energiát fogyaszthat mint egy átlag magyar falu :) Azért egy-két boltba is benéztünk, közben elég hideg lett, hazafelé ettünk egy igazi amerikai pizzaszeletet, ami fincsi volt, meg kértem egy kicsi Dr Peppert, ami fél liter volt vagy több :) (jah és ivás közben Kittire és Gáborra gondoltam, ők állandóan azon sírnak nem lehet kapni otthon) Sikerült rossz irányban elindulni, úgyhogy megkerültük az Empire State Buildinget és csak azután fordultunk rá a helyes útra, majd megfagytunk ekkor már. De végül csak hazaértünk.
A szoba és a szobatárs...
2 franciaágy van, 2 fürdőszoba, és ketten vagyunk egy szobában... szóval tök jó :) jah és a 19. emeleten vagyunk :) A szobatársam német, és nem tudja hol van Magyarország... no comment, egyébként aranyos lánynak tűnik. A szobához jár reggeli és ebéd, amiért nem kell fizetni, majd holnap tesztelem milyen.
És megkaptam host apámtól a vonat foglalásomat, business classon fogok utazni, én szegény... :D
Egyenlőre nem érzem furán magam, nem vagyok kétségbe esve hogy mit keresek itt, csak olyan hihetetlen hogy végre itt vagyok, VÉGRE!!!! jól érzem magam és szerintem ez így is marad :)
Holnap frissítem a bejegyzést képekkel, de most megyek aludni, mert egy napja fent vagyok. Csókpuszi (XOXO)
19 comments:
Olney? Baromi jó!! Azon a környéken laktam öt évig! (Rockville és Gaithersburg) Nagyon jól fogod érezni magan. Amúgy Te követsz engem? Legközelebb Ausztráliába jössz? :-D Érezd jól magad. Majd együtt sírunk honvágy miatt. Aztán majd jövő télen gyere át melegedni :-)
jaj, de irigyellek New Yorkért!!!!
Szuper lesz az egész, meglátod!
Na fasza :) Amúgy lehet ám itthon is kapni, de állítólag az amcsi jobb, mert itt csak utángyártott német anyag van :) Majd küldj a Gábor-segélyben egy kartonnal !
Ilyen legyen a folytatás is: http://www.youtube.com/watch?v=oBF6tJGmZcc
Gvrl
Szia!
Már ott is vagy? azt hittem, hogy még csak készülődsz :D
én tuti izgultam volna... :D
Hehe, ugye mondtam, hogy nem pakolnak benneteket kettesével egy franciaágyba :o) Milyen a szálloda?
A host apád az az April férje (elfelejtettem a nevét)?
Balázs, Te tényleg egy köpésre laktál Olneytól, majd súgjál a tesómnak jó tippeket - tudod, hova érdemes templomba járni, meg ilyenek :oDDD
Most, hogy így írtad a drpeppert, lehet elmegyek és veszek egyet óra után, mert felfedeztem egy tuti beszerzőhelyet :))
Dr.Pepper forever:-)
Itt is van forrás szerencsére!
Van még több képed is? :P
Vegre te is megerkeztel:)Legalabb lesz egy ujabb blog amit olvashatok.Sok szerencsét es majd ha lesz idod rakhatsz fel tobb kepet:)
Erezd jol magad! :)
P.S.: azert engem meglep, hogy egy nemet nem ismeri Magyarorszagot. Az en nemet baratnom meg csereprogin is volt Budapesten. Hm.. kinek hogy izlett a foldrajz ora gondolom :)
M
Na, látom összegyűlt itt a sok usabuzi :-)
Majd én leszek az ellensúly. És az ügyeletes tapír.
Balázs:köszönöm, azt fogom tenni, de nem követlek :)
Dóri: van még több kép is, csak nincs időm rendszerezni, most meg ülök a vonaton és a fényképezőgép el van ásva
Melinda: Közben kiderült hogy tudja hol van MO, csak ném,etül kellett neki mondanom az országot, angolul nem ismerte fel
Tapír: Nem véletlenül hívunk Tapírnak, az lenne a fura ha kedves lennél
haha.. az meg ugy nem eri :)
Már mész a családhoz? nagyon várom az új fejleményeket :)
Tapír, mindig te vagy az ellensúly. Ahol megjelenik az ész és értelem, te is rögtön ott vagy. :-)
mivan az elveszett lélekkel?itt mindenki kiváncsi a fejleményekre(remélem beszélhetek tobbes számban:P) ja és képeket is kovetelunk :D egyebkent a viccet félretéve remélem jól vagy és hogy jól érzed magad:)
biztos vagyok benne, hogy Norinak jelenleg felebredni sincs ideje reggelente, olyan nagy a surges-forgas.
Turelem roszat terem ;)
én is meghalok a kíváncsiságtól....
azért remélem jól van, kezdek aggódni, hogy semmi életjelet nem mutat xD
Post a Comment