Rematch/transition II.

Június 5-én költöztem az új családomhoz. Több órás késéssel jött értem anyuka, és úton "hazafelé" kiderült hogy az ügynökség rossz címet adott meg (upsz?!?!?) és nem 20 percre fogok lakni a metrótól hanem 1 órára. Okké, nem örültem. A ház hatalmas, 6 hálószoba, házimoziterem, nagy kert. DE! Az egész ház üres, nincs pénzük berendezni, mivel nemrég vették. A házimozi terem üres, és a 6 hálószobából egyet használnak, mert a gyerekek (3 éves lány és 5 éves fiú) a szülőkkel alszanak. Minek nekik ekkora ház? Ők sem tudják. A család kedves, de a világ végén laknak egy üres házban. Hétfőtől péntekig reggel 7.15től 16.15ig kell vigyáznom a gyerekekre. Nem nagyon esznek, nem nagyon hallgatnak a szülőkre, de velem angyalkák :) Mindent megesznek, de ezt is csak velem teszik. A szülőkkel kaotikusak a gyerekek, nem nagyon tudnak mit kezdeni a gyerekekkel. Ezt ők is mondogatják. Milyen a napi 9 óra? sok(k), nehéz lekötni őket egy üres házban, persze vannak játékaik, de nem vihetem őket sehova, nincs játszótér, és a slaggal sem játszhatunk, mert a szülők szerint túl meleg van kint (milyen idő kell egy pancsolós játékhoz?) Kedden este volt az 5 éves óvodai ballagása, jó hosszú műsor volt este 9kor indultunk haza. Műsor közben elkezdtünk dumálni anyukával az ügynökségről, kiderült hogy mindketten utáljuk, meg az is hogy az LC beszélt rá minket egymásra. Anyuka mondta hogy nem is akar au pairt, mivel van a közelben egy lány, aki sokkal kevesebb pénzért is elvállalná a munkát, és hogy iskolaidőben egyáltalán nem kell senki sem, csak nyárra. Anyuka belelkesült arra hogy ez nem tökéletes rematch, mivel nekem nem volt választásom, ő meg nem is akar au pairt, és már másnap felhívta az LC-t hogy akkor nekem találjanak vki mást. Én örültem az ötletnek, mivel egyáltalán nem éreztem jól magam, de nem akartam rematch-t mert abból én nem jövök ki jól(főleg ha ezt 3 nap után játszuk el). A lényeg a lényeg, péntekre(a 6. napon) anyuka mondta (mert közben berágott az ügynökségre) hogy akkor holnap mennem kell. (mellesleg az egész hetet a házban töltöttem, nincs mit csinálni a környéken, annyira világ vége) Beszélt Zwack családdal, meg én is, és mondták bármikor visszamehetek, segítenek ha kell. Szóval szombat reggel 11kor már jöttek is értem hogy visszaköltözzek Zwackékhoz. Stephanie is kibukott mekkora a ház, meg hogy milyen üres, meg még telefonon mikor jött értem közölte hogy Timbuktuban lakom. Hát igen, még jó hogy megjelöltem az adatlapomban hogy NAGYVÁROS. Egy hetet sem voltam az új családnál. Mikor beszéltem az LCvel, mondta hogy valószínű 1 hét után mehetek haza. (700 dollár volt akkor a repjegy), kibuktam az ügynökségre, és egy időre azt mondtam nem ér ennyit az egész, hazamegyek. De másnap már meggondoltam magam, és beszéltem egy új családdal, ők is a semmi közepén voltak, és ráadásul olyan elvárásaik voltak, amik tutira nem az én munkakörömbe tartoznak, plusz a gyerekek jobban tudnak indiaiul, mint angolul, és nem lett volna időm suliba járni. Anyuka visszautasított olyan indokokkal, amiket állítólag én mondtam, pedig nem. Ez volt múlt héten, Már több mint egy hete megint Zwackékkal lakom, de nem dolgozom, csak vendég vagyok. Nagyon jó itt, sütünk, főzünk megint, és mindig hangoztatják, hogy örülnek hogy visszakaptak. De az ügynökség egy nagy szar, bárki is gondolkozik azon hogy au pair legyen, nehogy ezt az ügynökséget válassza(InterExchange), olyan mintha nem is akarnának dolgozni, hazaküldenek mert ez a legegyszerűbb. Azért nem értem a helyzetem, mert 2 host anyuka is van, akivel az új családok bármikor beszélhetnek, szívesen adnak jó ajánlást rólam. Az LC egyik nap azt mondja mehetek haza másnap meg hogy találkozunk következő hónapban....Jah és a legjobb hogy előző családtól azért az egy hétért  még nem kaptam meg a fizum. Úgy váltunk el, hogy várnak vissza látogatóba, aztán most anyuka törölt facebookról, nem reagál az smseimre, leveleimre, hívásaimra. LC meg azt mondta intézkedik, de nem tűnik mérgesnek, pedig az lehetne... Na mindegy. Amikor neki indultam ennek az egésznek, gondoltam hogy lesznek nehézségek, de arra nem hogy a családdal vagy az ügynökséggel. Ha haza akarnak küldeni, megkeresem azt ahol az ügynökséget lehet bepanaszolni(még nem sikerült megtalálni), mert ez amit művelnek nevetséges.

Azért vannak új képeim is, túl vagyunk egy tök jó apák napján. Előző nap Stephanie-val voltunk az 1 $-os boltban és vettünk sok vicces ajándékot meg hülyeségeket apák napjára. Majd vasárnap bent voltunk DCben, voltunk piacon, ettünk egy híres hot dogos-chilis helyen, és majdnem eljutottunk egy baseball meccsre(már csak álló jegy volt, ahonnan semmit sem láttunk volna). A vasárnapról töltök fel még képeket, csak el kell kérnem a képeket, nem az én gépemmel készültek.

Az óvodai ballagás

A vadállat

 

 

 

A világ legjobb kuponja

 

 

 

 

 

 

 

 

Amikor utoljára láttam őket még kiscicák voltak

 

 

Tipikus? 

 

A baseball stadion messziről

Majdnem bementünk

Piac

 

Gábornak bajuszpárna

 

Belső piac kajával

 

 

 

Ben's Chili Bowl mosdója

Én is írtam valamit

 

 

 

Fincsi volt

 

 

 

 

 

 

I ate where the President ate